Szeidl György:

Hozzászólás Keszei Ernő A felsőoktatás helyzetéről és teendőiről 2016-ban című írásához

A megfelelő intézmény szerkezet kialakítása kapcsán Keszei Ernő azt írja hogy: A felsőoktatási intézmények jelenlegi célja általában a túlélés, aminek egyik fő oka az alulfinanszírozottság. Az alábbi néhány táblázat segíthet annak áttekintésében, hogy mit kell az alulfinanszírozottságon érteni:

  1. táblázat. Felsőoktatási támogatások a GDP arányában
Ország Támogatás mértéke a GDP %-ában
Egyesült Államok (2005) 2.90 (magán és állami együtt)
Finnország (2010) 1.60 (magán és állami együtt)
Korea (2005) 2.40 (magán és állami együtt)
Magyarország (2011)1 0.72 (állami, a hallgatói ösztöndíjak nélkül)
Magyarország (2013) kb. 0.48 (állami, a hallgatói ösztöndíjak nélkül)
Németország (2005) 1.10 (magán és állami együtt)
OECD átlag (2005) 1.60 (magán és állami)

1A hallgatói ösztöndíjakat az összehasonlíthatóság kedvéért hagytuk el. Forrás (részben) [3].

Az 1. táblázat adatai nem a legfrissebbek, de valamelyest a nemzetközi összehasonlításra is módot adnak.

 

  1. táblázat. A felsőoktatás kiadásainak és állami támogatásának GDP-hez viszonyított aránya a központi költségvetési törvények tervadatai alapján, 2009-2018 [2]
Milliárd Ft 2009 évi terv 2010 évi terv 2011 évi terv 2012 évi terv 2013 évi terv 2014 évi terv 2015 évi terv 2016 évi terv 2017 évi terv 2018 évi terv
Összes felsőoktatási kiadás a GDP-hez viszonyítva 1.62% 1.62% 1.70% 1.62% 1.51% 1.46% 1.41% 1.38% 1.54% 1.45%
Összes felsőoktatási támogatás a GDP-hez viszonyítva2 0.82% 0.78% 0.78% 0.68% 0.56% 0.58% 0.58% 0.57% 0.67% 0.63%
Összes felsőoktatási kiadás a központi költségvetés kiadási főösszegéhez viszonyítva 4.74% 3.25% 3.46% 2.87% 2.73% 2.76% 2.76% 2.85% 3.08% 2.85%

2Itt a számok a hallgatói ösztöndíjakat is tartalmazzák.

A 2. táblázat a 2009-2018 időszakra tartalmaz hazai viszonylatban adatokat. Elgondolkodtató, hogy a 2009 évhez viszonyítva, ami még válság év volt, 2018-ban nem érte el GDP arányosan számítva az összes felsőoktatási támogatás a 2009 évi támogatás színvonalát.

 

Végezetül egy további érdekes táblázat, noha az adatok itt sem a legfrissebbek.

  1. táblázat. Költségvetési adatok egyes egyetemekre és a teljes magyar felsőoktatásra éves bontásban3
Sorrend Intézményneve  

Költségvetés nemzeti valutában

HUF-ben
1.

10.

50.

93.

493.

Harvard Univeristy (USA)

Oxford Univeristy (GB)

University of Copenhagen (DK)

Universät Bonn (D)

Technische Universät Wien (A)

3.8 Mrd USd x200

0.862 Mrd GBP x300

7 Mrd DK x34

0.60 Mrd Euro x270

0.25 Mrd Euro x270

760 Mrd

259 Mrd

238 Mrd

141 Mrd

68 Mrd

A teljes magyar felsőoktatás költségvetési támogatása – 2011

A teljes magyar felsőoktatás költségvetési támogatása – 2013 (terv)

180 Mrd

134 Mrd

3Bazsa György egyetemi tanár gyűjtéséből – az adatok éves adatok a 2011. évre vonatkozóan.

 

2011-ben a bonni egyetem egyéves támogatása több volt, mint a 29 hazai felsőoktatási intézmény együttes támogatása 2013-ban.

 

Hivatkozások

 [1]   Csizmadia Béla és Szeidl György: Aknaveszély (A műszaki felsőoktatás legsúlyosabb problémái). Mérnök Újság, XX. évfolyam (2013), 3. szám, pp. 34-36.

[2]   Polónyi István: A hazai felsőoktatás elmúlt 10 évének néhány gazdasági jellemzője. Megjelent a Kováts Gergely és Temesi József szerkesztők: A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008–2017. Budapest Corvinus Egyetem, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja NFKK kötetek 2. füzetében, (2018), pp. 79-97.

[3] Varga Márton Gábor: A felsőoktatási intézmények finanszírozása, Budapest, 2009. 05. 04. BGF Diplomamunka.