Levél a honlapon regisztráltakhoz

Budapest, 2019. április 13.

Kedves Kolléga,

Mint a 2019. február 9-én megjelent Nyilatkozat aláírójához és a felelosertelmiseg.com honlapon regisztrálthoz fordulunk Hozzád. Bizonytalan kimenetelű vállalkozáshoz, egy közéleti mozgalom elindításához kérjük a közreműködésedet.

Ha gyerekeink, unokáink megkérdezik majd: „te hol voltál, amikor eladták a jövőnket?” – mit válaszoljunk nekik? Vagy nem mi voltunk a magyar „szellemi élet” abban az időben, amikor az ország vezetői önként dörgölőztek egykori elnyomóinkhoz, és európai szövetségeseik ellenében keleti despoták kegyeit keresték? Amikor nagy múltú köz- és felsőoktatásunk alkalmatlanná vált a feladatára? Amikor az egészségügyi rendszert az összeomlástól már csak a benne dolgozók helytállása mentette meg? Amikor a nemzetgazdaságot jövőtlen pályára terelték, a fejlesztési forrásokat elherdálták: értelmetlen építkezésekre, az uralkodó párt klientúrájának gyarapítására? Amikor a falu a megélhetését, az önkormányzatok önállóságukat, a környezetvédelem intézményrendszerét, a tudományos élet, az igazságszolgáltatás és a sajtó a függetlenségét veszítette el? Amikor bevándorlókkal riogatták az országot, amelyet a kivándorló fiatalok százezrei hagynak el? Amikor a politika szitokszóvá lett, a nyilvános beszéd elaljasodott, és március tizenötödikén nem tudhattuk, kinek a kabáthajtókáján mit jelent a nemzetiszínű kokárda.

Jóvátehetetlen a szellemi és anyagi kár, az emberveszteség. Nem akarjuk, hogy ez így folytatódjék. Nem akarjuk az alsó-jobboldali rendszer elkerülhetetlen bukása után a rosszemlékű álbaloldali pártok visszatérését. Az ország választásra készül: riadtan látjuk, hogy nincs kire szavaznunk. Ez azonban a mi szegénységi bizonyítványunk is. Soha nem volt politikai megújulás, amit ne szellemi műhelyekben készítettek volna elő; ha volt, bár ne lett volna!

Nehéz pillanat, amikor felismerjük, hogy a nemes felháborodáson túl egyéb dolgunk is akadna. Kérlek, ne haragudj, ha most erre emlékeztetünk. Szerénytelenségnek tűnhet, de elhatároztuk, méltóbb vállalkozó híján kísérletet teszünk a közvéleményt megosztó fogalmak értelmének tisztázására, a társadalomban zajló folyamatok megértésére, lehetőségeink és tennivalóink azonosítására. Persze, csak akkor, ha ehhez segítő társakat találunk.

Mire gondoltunk? Műhelymunkára, nyílt és méltányos vitára, aminek kiindulópontja egy-egy szakterület kulcskérdéseit felvető konferencia lehetne, az eredménye pedig állásfoglalás az ország előtt álló sorskérdésekben. Nem kell, hogy mindenben egyetértésre jussunk, célunk az értelmes egyet-nem-értés demokratikus kultúrájának feltámasztása. De lesz, amiben egyetértünk, és azt minden erőnkkel képviselni fogjuk a nyilvánosság előtt. Első tanácskozásunk témája ez lehetne: Magyarország és Európa.

Légy szíves, jelezd a felelosertelmiseg@gmail.com e-mail címre, hogy számíthatunk-e a részvételedre! Ha igen, akkor folytassuk az eszmecserét személyesen: a közeljövőben találkozót szervezünk a lehetséges tennivalók megvitatására.

Üdvözlettel,

Pálinkás József   Beer Miklós      Csaba László      Lányi András      Szathmáry Eörs  Bálint Csanád    Győrffy Dóra    Gyurgyák János  Király Miklós   Szakolczai György